Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezései alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül, amelyhez – külön törvényi felhatalmazás hiányában – az érintett hozzájárulása szükséges.
Törvényi felhatalmazás egyes ágazati jogszabályokban
A külön törvényi felhatalmazást a munkahelyi fényképek készítése vonatkozásában egyes ágazati törvények biztosítják. Ezek a törvények – így például a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény vagy a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény – előírják, hogy a foglalkoztatási jogviszonyban álló személyekről személyi nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvántartás részét képezi a foglalkoztatottról készült fénykép is.
Munka Törvénykönyve
Ezen ágazati jogszabályokon kívül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) mint általános, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat tartalmazó törvény nem ír elő a munkáltató részére fényképet is tartalmazó nyilvántartás vezetési kötelezettséget.
Ezért általánosságban, munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetében fénykép csak akkor készíthető jogszerűen a munkavállalókról, ha az célhoz kötötten, például munkahelyi beléptető rendszerrel összefüggésben indokolt, és erről a munkavállalókat előzetesen tájékoztatták. A fénykép elkészítésén túli további művelet végzéséhez, például a fénykép nyilvánosságra hozatalához szintén törvényes cél szükséges.
Mindezek mellett az Mt. a személyes adatok védelme tekintetében az alábbiakat tartalmazza:
- A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.
- A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről.
- A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet.
- A munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató a munkavállaló személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.
- A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
A Ptk. rendelkezései a képmás rögzítésével kapcsolatban
Az Infotv. és az Mt. szabályozása mellett figyelembe kell venni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) képmáshoz való jogra vonatkozó, 2:48. § (1) és (2) bekezdésében foglalt következő rendelkezéseit: „(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. (2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.”
A 2014. március 15. napját megelőzően hatályos, Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezésein alapuló és jelenleg is alkalmazandó bírói gyakorlat szerint „a képmás vagy hangfelvétel készítéséhez a hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ilyen ráutaló magatartásnak minősül, ha az érintett személy tudja, hogy abban a helyiségben, ahová belép, felvétel készül vagy készülhet. [BDT2011. 2550.]” Azonban „a fényképfelvétel készítéséhez való hozzájárulás nem jelenti egyben a felhasználás engedélyezését is, mivel a felhasználásra vonatkozó rendelkezési jog önálló, független a felvételkészítés engedélyezésétől. [BDT2009. 1962]”.
A fentiek azt támasztják alá, hogy a fotók elkészítéséhez – akár ráutaló magatartással megvalósuló – hozzájárulás nem jelent egyben felhatalmazást a fényképfelvételek nyilvánosságra hozatalára is.
A Ptk. 2:48. § (2) bekezdése alapján a tömegfelvétel elkészítésére és felhasználására azonban a fentiektől eltérő szabályok irányadóak. A következetes bírói gyakorlat szerint „a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni, amikor a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket.[BH1985. 17.]”
Amennyiben tehát a munkavállalókról olyan képfelvételek készülnek, amelyek például egy nyilvános munkahelyi eseményen készülnek, és a képfelvételen az ábrázolás módja nem egyedi, úgy az a fenti rendelkezés alapján nyilvános rendezvényen készült tömegfelvételnek minősül, amelynek a munkahely honlapján történő közzétételéhez nem feltétlenül szükséges az érintettek hozzájárulását beszerezni.
Az elkészített képfelvételek tekintetében tehát esetről-esetre szükséges azt vizsgálni, hogy a fénykép tömegfelvételnek minősül-e, ellenkező esetben azonban kizárólag az érintett munkavállalók hozzájárulásával minősül jogszerűnek a képfelvételek közzététele.
Az érintett hozzájárulásának kérdései a munkaviszonnyal összefüggésben
A hozzájárulással összefüggésben fontos megjegyezni, hogy annak az Infotv. értelmező rendelkezése szerint önkéntesnek kell lennie. Az önkéntes hozzájárulás kapcsán ugyanakkor a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikke szerint létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport több állásfoglalásában is kifejtette, hogy a munkavállaló munkáltató viszonyában megkérdőjelezhető az önkéntes hozzájárulás lehetősége. A Munkacsoport álláspontja szerint:
„a foglalkoztatás kontextusában nehézségek merülhetnek fel az érintett beleegyezésének önkéntes voltával kapcsolatban, hiszen a munkáltató és az alkalmazott között alá-fölérendeltségi viszony van. Az érvényes beleegyezés ebben az értelemben azt jelenti, hogy az alkalmazottnak valós lehetőséget kell biztosítani beleegyezése megtagadására vagy utólagos visszavonására – amennyiben meggondolja magát – anélkül, hogy hátrány érné emiatt. A hierarchikus függés e helyzeteiben az alkalmazott továbbítással kapcsolatos elutasítása vagy fenntartása anyagi vagy nem anyagi természetű hátrányt okozhat neki, ami teljes mértékben ellentétes a személyes adatok védelmére vonatkozó európai jogalkotás szövegével és szellemével.”
Forrás: NAIH adatvédelmi állásfoglalások – www.naih.hu