A Facebook adatvédelmi incidensével és a Cambridge Analytica tevékenységével kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy hogyan áll kapcsolatban egymással a profilozás és a hírek (álhírek) döntésekre gyakorolt hatása.
Mit jelent a profilozás?
A profilozás nem más, mint a személyes adatokon és azokat kiegészítő egyéb információkon keresztül történő személyiségkép, illetve csoporttulajdonságok meghatározása. A profilozás során a személyes adatok és a csoporthoz tartozás összefüggéseit vizsgálva – kiegészítve azokat a statisztikai adatokkal – olyan profilok határozhatóak meg, amelyek már nem csak egy adott személyre, hanem egy adott személyhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező más személyekre vonatkozóan is megbízhatóan alkalmazhatóak.
Ma már az online tevékenységünk során a szolgáltatók által begyűjtött adatokból a teljes személyiségképünk kirajzolódik. Személyiségképünk meghatározása részben az általunk pl. regisztráció során megadott adatokból, a szolgáltató által a felhasználók követéséből, tevékenységünk megfigyeléséből, az adatokból levont következtetésekből és más, hasonló tulajdonságokkal rendelkező felhasználók mintájából történik.
Ezen a ponton kapcsolódnak be azok a szolgáltatók, amelyek ezeket az óriási adatmennyiséget a saját megrendelőik igényeinek tükrében elemzik és használják fel.
Hírek és dezinformáció
A profilozás kétségtelen előnye, hogy a felhasználó számára érdekes és vélhetően hasznos információkhoz (instant információkhoz) jut anélkül, hogy az információ felkutatásával különösebben bajlódnia kéne. Ugyanakkor a profilozásnak ami az előnye, az egyúttal a hátránya is, mégpedig hogy a felhasználó körül láthatatlan burkot képez és csak a számára “releváns” (értsd: az algoritmus által annak ítélt) információkat jeleníti meg.
Látható, hogy az algoritmusok által szűrt tartalom nem hogy a széles látókörű gondolkodást, az ellentétes vélemények ütköztetését nem segíti elő, de sokszor dezinformáltságot okoz, különösen akkor, ha egyéb szolgáltatók ezt felismerve álhírekkel bombázzák célközönségüket valamely politikai vagy gazdasági érdek előmozdítása miatt. A személyiségprofil ismeretében már nem nehéz az egyéneknek olyan információkat nyújtani ami a gyengeségeiket, betegségeiket, érzelmi vagy családi állapotukat, társadalmi státuszukat, gazdasági helyzetüket ragadja meg és ez által befolyásolja őket döntéseik meghozatalában. Ez a microtargeting. Az alábbi videó nagy vonalakban bemutatja, hogy hogyan működik a Cambridge Analytica egyéneket célzó politikai kampányszolgáltatása a microtargeting segítségével.
A fenti folyamatban ahhoz, hogy releváns és sokszínű tartalomhoz jussunk, tudatosan kell megválasztanunk azokat a platformokat, ahol a számunkra hiteles információkat beszerezhetjük és tudatosan kell kezelnünk a szolgáltatók által, illetve általunk beállított szűrőket. Folyamatos forrás-ellenőrzésre és szűrésre van tehát szükségünk, ami aktív magatartásunkat igényli egy olyan környezetben, ahol eddig többnyire csupán passzív befogadóként szerepeltünk.
EDPS 3/2018-as vélemény
Az európai adatvédelmi biztos online befolyásolás és a személyes adatok kapcsolatáról kiadott véleményében hangsúlyozta, hogy az online befolyásolás egy összetett probléma, amelyet egyetlen szabályozás nem képes egyedül kezelni. Kifejtette azonban, hogy a probléma megoldásában az adatvédelemnek kulcsszerepet kell vállalnia.
A biztos véleményében öt ajánlást tett az adatvédelem területén, amelyek az alábbiak:
I. Az adatvédelmi szabályok teljesítése és érvényesítése. Ezen belül különösen hangsúlyos a különleges adatkategóriák védelme, az átláthatóság, a célok korlátozásának és az adatok minimalizálásának elve, valamint a jogellenes profilalkotás és az automatizált döntéshozatal elleni védelem.
II. A szabályozóknak a probléma kollektív feltérképezésére kell törekedniük. Az adatvédelmi hatóságoknak és az összes érintett szabályozónak meg kell értenie a microtargeting helyi gyakorlatát, beleértve azt is, hogy a politikai és ideológiai mozgalmak hogyan alkalmazzák az egyének profilozását és célzását, a személyes adatok milyen forrásaira támaszkodnak.
III. A szabályozóknak szektorokon átívelően kell együttműködniük.
IV. Az önszabályozás és a magatartási kódexek elősegítése, ösztönzése.
V. Az egyének képessé tétele jogaik gyakorlására, beleértve a kollektív fellépés elősegítését is.
A vita előmozdításáért az európai adatvédelmi biztos 2019 tavaszán workshopot tart ahol az egyes nemzeti szabályozók képesek lesznek tovább vizsgálni az összefonódásokat, megvitatni a kihívásokat, a közös fellépések lehetőségeit, tekintettel a közelgő európai parlamenti választásokra is.