A Vásárhely24 cikke szerint panasz érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) a hódmezővásárhelyi polgármester diktafonos hangrögzítései miatt. A híroldal korábban beszámolt arról, hogy Márki-Zay Péter titokban bekapcsolt hangrögzítővel beszélgetett a polgármesteri hivatal dolgozóival és külsős személyekkel. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos kijelentette, hogy vizsgálati eljárást indítanak a hódmezővásárhelyi ügyben. Elmondta továbbá, hogy a diktafonnal rögzített hangfelvétel személyes adatnak minősül. Szerinte egy polgármesternek semmilyen törvényi felhatalmazása nincs arra, hogy titokban vagy nyíltan beszélgetéseket vegyen fel. Péterfalvi Attila úgy véli, Márki-Zay hiába kéri ki az érintettek hozzájárulását a hangrögzítésekhez, a hivatal dolgozói esetében ez nem releváns.
És valóban, a hozzájárulás az alá-fölé rendeltségi viszonyból/munkaviszonyból eredően nem felelhet meg az önkéntesség kritériumának, ezért az nem is szolgálhat kellő jogalapként ebben az esetben.
Más jogalap híján a jogalap kizárólag az Infotv. 6. § (1) b) pontjában rögzített jogos érdek lehet: „Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése
a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.”
(Megjegyzem a GDPR szerencsére ennél jóval rugalmasabb és logikusabb lesz az érdekmérlegelést illetően.)
Ebben az esetben viszont az „ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll” fordulat miatt mindenképpen szükséges érdekmérlegelési tesztet lefolytatni, melynek keretében a következőket kell tisztázni:
- A szükségesség vizsgálata, van-e olyan lehetőség a cél elérésére, amely nem jár adatkezeléssel?
- Jogos érdek meghatározása és igazolása, lehetőleg saját korábbi tapasztalatokra, történésekre alapozva.
- Az adatkezelés körülményeinek meghatározása.
- Az érintett érdekeinek, elvárásainak meghatározása. Érvek felsorakoztatása a jogos érdek ellen.
- Válasz arra a kérdésre, hogy miért korlátozza arányosan a jogos érdekünk az érintetti érdekeket?
Amennyiben ez megvan, akkor jó esetben megvan a jogalapunk (pozitív teszt esetén) is.
Az adatkezelés során azonban legalább ilyen súllyal kell kezelni az érintett előzetes tájékoztatását, amelynek az adatkezelés minden lényeges körülményére ki kell terjednie, így annak jogalapjára is.